A gárda mint tünet
A gárda nagyon súlyos problémákra hívta fel a figyelmet, főleg a dead end falvakkal kapcsolatban, ahol a közbiztonság ténylegesen eltűnőben van, ami köszönhető az etnikai arányok eltolódásának és az ettől független munkaerőpiaci átrendeződésnek. Az ezek által gerjesztett feszültségek érezhető enyhítése nélkül a gárda akciók ellehetetlenítése a lázcsillapításhoz hasonló. Ha nem tudunk munkát biztosítani az ott élőknek, nem vagyunk képesek a segélyből élésre és uzsorára alapuló rendszereket felszámolni és még ez előtt megteremteni a közbiztonság érzetét, akkor veszett fejsze nyele az egész. Aztán jöhet az oktatás és az integráció, ami még ezeknél is nehezebb, több áldozatot igénylő feladat.
A gárda mint jelenség
A pártmilíciák még soha, egyetlen országban nem hoztak pozitív változást. A közrend védelmére természetüknél fogva alkalmatlanok, mivel elsősorban a médiaérdeklődés fenntartásában érdekeltek és legtöbb akciójuk ezt is szolgálja. Felvonulnak valahol, vannak kétségbeesett lakosok akik ennek örülnek, mivel az állam magára hagyta őket. Aztán a vonulás után a gárdisták hazamennek, a felvonulás helyszínén lakókat pedig otthagyják abban a feszültségben aminek fokozásához ők is hozzájárultak.
Az eddig sem éppen harmonikus együttélést, amit a cigányok és nem cigányok között tapasztalni lehetett, még tovább mérgezi jelenlétük, ami a továbbiakban a sajóbábonyinál sokkal durvább eseményeket is eredményezhet. A konfliktusoknak az erőszak útján való megoldását hangsúlyozzák, nem csak támogatóik, de öntudatatlanul ellenzőik számára is, olyan ez, mintha felállna az egyik csapat a pályán és folyton kihívást intézne a másikhoz. Ennek hatására előbb-utóbb megjelnik a másik csapat is, hiszen ezt nem hagyhatják sokáig szó nélkül. Aztán valamelyikük lekever a másik csapat tagjának egy pofont, erre az ököllel válaszol és akkor már a többiek is beszállnak, ebből pedig előbb utóbb egy tömegverekedés lesz.
Az egyenruha betiltását viszont nem támogatom, a szocik szokás szerint túllőttek a célon (a régi reflexek, ugye). Demokráciában mindenki olyan ruhát visel amilyet akar. Ha az állam nem avatkozott be a gárdánál egyénenként, időnként sokkal félelmetesebb bakancsos bomberes skinheadeknél sem, akkor pont pocakos középkorú gárdistákat zaklatni halál felesleges, sőt ártalmas. A gárdisták nem egyénként veszélyesek a közrendre, hanem mint egyenruhás, katonai alakzatban masírozni próbáló nagylétszámú, pártirányítás alatt álló csapat. Ezért csak akkor érdemes a rendőrségnek közbeavatkozni, mikor csapatként is próbál fellépni. Akkor viszont határozottan, arányos csapaterő bevetésével (nem, kedves sün-kapitány ez nem azt jelenti, hogy földön ülő embereket telibefújunk könnygázzal). Mondjuk mikor felállnak alakzatba, azt mondja a főizé, hogy Vii-gyázz akkor odamenni és szépen komótosan igazoltatni és megbüntetni őket. Nem nagyon, de azért érezhetően. Csak, hogy lássák, nem érdemes annyira beleélni magukat a játékba. Remélem a FIDESZ kormánynak lesz elég sütnivalója ilyen alapvető dolgok belátásához, a cenzor-reflexek talán kevéssé dolgoznak bennük.
